Minden, amit a D-vitaminról tudni érdemes

Szerző: Dr. Arnold-Kovács Szilvia szakgyógyszerész (2018.01.20.)

A D-vitamin (ami igazából nem vitamin, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így) napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben. Magyarországon az ősztől tavaszig terjedő időszakban azonban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez. A szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D-vitamin képzésére és az átlagos magyar étrend is csupán kb. 80 NE-et (nemzetközi egységet) biztosít, ami töredéke a kívánatosnak.

Sok szó esik a médiában mostanság a D-vitamin pótlásának fontosságáról, a magyar lakosság 90%-a mégis D-vitamin hiányban szenved a tél végére. Pedig a D-vitaminról az elmúlt évek számos vizsgálata bizonyította, hogy az orvostudomány szinte minden területén rendkívül előnyös hatással bír, míg hiánya számos betegség kialakulásához vezethet. Több bőrbetegségben összefüggést találtak a D-vitamin hiánya és betegség kialakulása, súlyosbodása között. Ilyen többek között a pikkelysömör, de egyes bőrtumorok is. Köztudott, hogy D vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, megváltozik a csont szerkezete, deformálódik, növekszik a csonttörések kockázata. A D-vitamin hiány közvetlenül hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, fokozza az érelmeszesedés kockázatát, növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A D vitamin szerepet játszik a megfelelő immunválasz kialakulásában, az idegrendszer helyes irányú fejlődésében, sejtszinten tumorellenes hatású.

Fontos emellett kiemelni két rizikó csoportot. Az egyik a várandós kismamák csoportja, hiszen terhesség alatt megnövekszik a D-vitamin hiány kockázata. Ideális esetben már a gyermektervezés időszakában javasolt a D-vitamin pótlás megkezdése, melyet legalább a szülésig célszerű folytatni, hiszen a magzat D-vitamin szintje az anya bevitelétől függ. A másik rizikócsoport a gyermekek. Mivel az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, már csecsemőkortól meg kell kezdeni a D-vitamin pótlását – célszerű a kisbabáknak kifejlesztett olajos cseppeket használni erre a célra. A pótlást nem szabad abbahagyni kisgyermekkorban sem, hiszen a kialakulóban lévő immunrendszer, idegrendszer és legfőképpen a csontváz fejlődéséhez elengedhetetlen (természetesen a kalcium mellett), legalább az ősztől tavaszig terjedő időszakban. Újabb kutatások pedig összefüggést találtak az I.-es típusú cukorbetegség és a gyermekkori D-vitamin hiány között is.

Ennek alapján a D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D-vitamin-dózisok a következők:

Csecsemők:                       400–1000 NE egész évben

Gyermekek (1–6 év):     600–1000 NE egész évben

Gyermekek (6 év <):       600–1000 NE legalább ősztől tavaszig

Serdülők:                            800–1000 NE legalább ősztől tavaszig

Felnőttek:                           1500–2000 NE legalább ősztől tavaszig

Túlsúlyos felnőttek:        3000–4000 NE legalább ősztől tavaszig

Terhes nők:                        1500–2000 NE legalább ősztől tavaszig

Bármilyen D-vitamin készítmény használható, de a legmegbízhatóbb taralommal a gyógyszertárban vásárolható készítmények rendelkeznek. Legkedvezőbb ár akkor érhető el, ha háziorvosával receptköteles D-vitamin készítményt írat fel, így pár száz forintból megoldható a havi D-vitamin költség. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben multivitamint szed, nem valószínű, hogy annak D-vitamin tartalma eléri a kívánatos szintet, ezért érdemes ellenőrizni a dobozon a tartalmat.

Forrás: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében (Orvosi hetilap, 2012.05.29)